Hogyan válasszunk fő CPV-kódot vegyes tárgyú közbeszerzések esetén?

Vegyes tárgyú (áru, szolgáltatás és építés egyidejű jelenlétekor) közbeszerzések esetén a fő CPV-kódot és az eljárás jogi jellegét kötelezően a legmagasabb becsült értékű komponens határozza meg a 2014/24/EU irányelv 3. cikke és a nemzeti jogszabályok (Kbt. 18. §, román Legea 98/2016 art. 11, osztrák BVergG 2018 § 13) alapján. Nem az ajánlatkérő szubjektív célja, hanem a matematikai becsült érték a döntő, a kapcsolódó részeket pedig kiegészítő CPV-kódként kell feltüntetni.

Mi az a vegyes tárgyú közbeszerzési szerződés?

A modern közbeszerzések jelentős része összetett projekt: például egy kórházi informatikai fejlesztés hardverbeszerzést (áru), szoftverfejlesztést és bevezetést (szolgáltatás), valamint kábelezési munkálatokat (építés) egyaránt magában foglalhat. Mivel a közbeszerzési irányelvek és a nemzeti törvények eltérő értékhatárokat és eljárási szabályokat alkalmaznak az árura, a szolgáltatásra és az építési beruházásra, létfontosságú kérdés, hogy melyik szabályrendszer és melyik fő CPV-kód irányítja az eljárást.

A legfőbb szabály: A legmagasabb becsült érték elve

A 2014/24/EU irányelv 3. cikke, a magyar Kbt. 18. §-a, a román Legea nr. 98/2016 11. cikke és az osztrák BVergG 2018 13. §-a egyaránt egyértelmű, objektív hierarchiát ír elő:

  1. Áru és Szolgáltatás vegyes jelenléte: A szerződés jellegét és a fő CPV-kódot az dönti el, hogy az áruk vagy a szolgáltatások becsült értéke magasabb-e. Ha az áru 60%, a szolgáltatás 40%, a szerződés árubeszerzésnek minősül, és a fő CPV-kódnak az áru főkódját kell tükröznie.
  2. Építési beruházás jelenléte áruval vagy szolgáltatással: Ha a szerződés építési munkát is tartalmaz, az csak akkor minősülhet építési beruházásnak, ha az építési munkák a szerződés fő tárgyát képezik. Pusztán kísérő, installációs jellegű építési munkák (pl. szerverek beszerelése vagy kábelcsatornák rögzítése) nem teszik a beszerzést építési tenderré, ha a fő érték maga a berendezés.

Hibaforrások és hatósági szankciók

Gyakori ajánlatkérői tévedés, hogy a beszerzés vélt „fontossága” alapján választanak fő CPV-kódot ahelyett, hogy a tételes költségvetési értékeket vennék alapul. Ez súlyos jogi következményekkel járhat:

  • Téves értékhatár-alkalmazás: Ha egy szolgáltatást építési beruházásnak álcáznak (ahol az uniós értékhatár jóval magasabb), az ajánlatkérő elkerülheti az uniós közzétételt a TED-en, ami törvénysértő és a szerződés érvénytelenségét okozhatja.
  • Kizárt ajánlattevők: Ha a tenderfigyelő rendszerekben a rossz fő kód miatt az igazi piaci szereplők nem értesülnek a felhívásról, a verseny hiánya miatt az ajánlatkérő drágábban vagy sikertelenül szerződik.

FAQ

Hány CPV-kódot lehet megadni egy hirdetményben?

Egyetlen kötelező FŐ CPV-kód (Main CPV) mellett korlátlan számú (az eForms-ban akár több tucat) kiegészítő vagy további CPV-kód (Additional CPV) rögzíthető az egyes részfeladatok pontosítására.

Mit tegyen az ajánlattevő, ha nyilvánvalóan rossz fő CPV-kódot adott meg a kiíró?

Ilyenkor az eljárás korai szakaszában, az ajánlattételi határidő lejárta előtt érdemes kiegészítő tájékoztatást (tisztázó kérdést) feltenni az EKR-ben vagy SEAP-ban, felhívva a figyelmet a jogszabályi kollízióra és a helyes kódválasztásra.

Források

TenderVela

Utolsó szakmai felülvizsgálat: 2026-09-13

A következő lehetőség már neked szóljon.

Szakmai hírek, közbeszerzési tudnivalók és a cégedhez illő kiírások – ne csak olvass róluk, értesülj is róluk.

Regisztrálok