Alvállalkozó cseréje a közbeszerzés teljesítése alatt: eljárásrend, határidők és kötelező lépések

A teljesítés közben merült fel gond az egyik alvállalkozódnál? Először tisztázd, valóban az eljárásban alkalmazott kizáró ok áll-e fenn, majd nézd meg a szerződést és a partner szerepét. Az alábbiak a magyar közbeszerzési szerződésre vonatkoznak.

1. Mikor és milyen feltételekkel cserélhető a partner?

Üzleti vagy teljesítési okból is felmerülhet a csere, de nem elég csak új partnert választani. A 138. § (3) főszabály szerint védi az alvállalkozó bevonásának jogát, a 65. § (10) szerinti előírt saját teljesítés kivételével. A ténylegesen alkalmazott kizáró okokat, az alkalmasság megőrzését és az értékelési szerepet külön ellenőrizd; egy friss adótartozás önmagában nem minden esetben kizáró ok. [6]

Kizáró ok észlelésekor ne hagyd rendezetlenül a helyzetet: rögzítsd a tényeket, értesítsd az ajánlatkérőt, és egyeztesd a további jogszerű teljesítést. A csere során a 138. § (2) alkalmassági feltételeit és a (4) szerinti, az értékelésben meghatározó szervezet vagy szakember korlátait is tartsd meg. A gyors csere nem törli a korábbi bejelentési mulasztást, és nem biztosít általános mentességet a 143. § szerinti felmondástól. [7]

2. Bejelentés és dokumentumok

A Kbt. 138. § (3) szerint a szerződéskötéskor, a később bevont alvállalkozóknál pedig a bevonás előtt kell az ajánlatkérőnek bejelentést tenni. A név, adószám, elérhetőség és képviselő mellett add meg a teljesítés várható százalékos arányát és az alvállalkozói szerződés ellenértékét; a változásokról is tájékoztatni kell. A teljesítés után a tényleges arányt, a kifizetés időpontját és összegét is be kell jelenteni. [1]

Nem minden, a helyszínen megjelenő cég alvállalkozó a Kbt. szerint. A 3. § 2. pont a közvetlenül bevont teljesítőt határozza meg, és kivételként kezeli például a gyártót, forgalmazót, alkatrész- vagy alapanyag-eladót, építésnél az építőanyag-eladót, valamint a kizárólagos jog alapján eljárót. Az e-napló-bejegyzés önmagában nem igazolja az ajánlatkérőnek címzett, előírt adattartalmú bejelentés teljesítését. [8]

A nyertes ajánlattevő a közbeszerzési szerződésben nyilatkozik arról, hogy nem vesz igénybe az eljárásban előírt kizáró ok hatálya alatt álló alvállalkozót. A 138. § (3) kifejezetten kimondja: e kötelezettség végrehajtásáról az ajánlatkérőnek nem kell külön nyilatkozatot vagy más igazolást benyújtani. Belső partnerellenőrzéshez kérhetsz információt, de ez nem ugyanaz, mint a törvény szerinti kötelező külön alvállalkozói nyilatkozat. [1]

A 321/2015. rendelet 2. § (1) az uniós eljárásrend előzetes EEKD-mintájáról szól, nem a teljesítéskor az új alvállalkozóhoz kötelezően csatolandó külön nyilatkozatról. [9]

3. Értékelt szervezet és szakember cseréje

Ha a partner vagy szakember az alkalmasság igazolásában vett részt, a 138. § (2) alapján a teljesítésből csak úgy maradhat ki vagy cserélhető, hogy az előírt alkalmasság továbbra is teljesüljön. Ha ezen adatok alapján szűkítették a résztvevők számát, az egyenértékű megfelelést is meg kell tartani. [10]

Az értékeléskor meghatározó szervezet csak olyan jogutódlással változhat, amely minden releváns értékelési körülményt, különösen az értékelt személyi állományt is megőrzi. A meghatározó szakember személye az ajánlatkérő hozzájárulásával és minden releváns értékelési körülményben legalább egyenértékű új szakember bemutatásával változhat. A hatályos szöveg nem ír elő minden szakembercseréhez általános elháríthatatlanakadály-feltételt. [11]

4. Határidő, felmondás és bírság

A 138. § (3) nem rögzít általános 5, 8 vagy 15 napos cserehatáridőt. Ebből nem következik, hogy a kizáró okkal érintett partner addig szabadon tovább dolgozhat: a nyertes nem vehet igénybe az eljárásban előírt kizáró ok hatálya alatt álló alvállalkozót. Az új partner bejelentésének a bevonást meg kell előznie. [1]

A Ptk. 6:140. § (1) a teljesítéshez fűződő érdek megszűnéséhez kapcsolja az ott szabályozott elállást vagy felmondást; nem ír elő minden szerződésszegés előtt kötelező, 5–15 napos póthatáridőt. Nézd meg a szerződés megszüntetési feltételeit és a konkrét felszólítást. Ha határidőt kapsz, azt tartsd be, de ne tekintsd általános törvényi türelmi időnek. [4] [3]

Ha az ajánlattevő nem biztosítja a 138. § betartását, a 143. § (1) b) alapján az ajánlatkérő felmondhatja a szerződést, vagy a Ptk. szerint elállhat tőle. Ez nem minden esetben kötelező, automatikus és azonnali megszüntetés. Külön eset a 143. § (2): ha magánál a szerződő félnél állt fenn már az eljárásban kizáró ok, amely miatt ki kellett volna zárni, a törvény kötelező megszüntetésről rendelkezik. [3]

A magyar Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) a jogsértés megállapítása mellett bírságot szabhat ki. Ha a Közbeszerzési Hatóság elnöke kezdeményezte a hivatalbóli eljárást, és a KDB megállapítja a jogsértést, a 165. § (6) e) alapján a bírság kötelező. A mérték az ügy körülményeitől és a törvényi kerettől függ; nincs minden bejelentési mulasztásra azonos, előre rögzített forintösszeg. [5]

5. Az alvállalkozó-csere öt gyakorlati lépése

1. Tisztázd és dokumentáld a partner helyzetét; fennálló kizáró ok mellett ne folytasd vele rendezetlenül a teljesítést. [1]
2. Értesítsd az ajánlatkérőt, és ellenőrizd a szerződést, a felszólítást és az abban szereplő határidőt. [3]
3. Válaszd ki a megfelelő új partnert; alkalmassági vagy értékelési szerepnél igazold a külön cserefeltételeket. [2]
4. A bevonás előtt küldd meg a teljes adattartalmú bejelentést; az adatváltozásokat és az utólagos teljesítési adatokat is jelentsd. [1]
5. Csak a vonatkozó feltételek teljesítésével kezdd meg az új partnerrel a munkát; őrizd meg a bejelentés és szükséges hozzájárulás igazolását. [2]

A 138. § (3) szerinti általános előzetes bejelentést ne keverd össze egy minden alvállalkozóra kötelező külön hatósági jóváhagyással. Az értékeléskor meghatározó szakembernél viszont a (4) kifejezetten megköveteli az ajánlatkérő hozzájárulását. A munkakezdés előtt a konkrét szerződés és az alkalmazandó külön feltételek teljesülését is ellenőrizd. [2]

Utolsó szakmai felülvizsgálat: 2026-11-02