Aránytalan alkalmassági feltétel: meddig fordulhatsz a KDB-hez?
A magyar Kbt. alapján a felhívást vagy a közbeszerzési dokumentumokat főszabály szerint az adott esetben módosított ajánlattételi vagy részvételi határidő előtti ötödik napig támadhatod meg a Közbeszerzési Döntőbizottságnál (KDB). Ha azonban a 148. § (3) vagy (4) szerinti határidő később jár le, addig is benyújtható a kérelem: az ötödik nap tehát nem kivétel nélküli végső korlát. [1] Az előzetes vitarendezés más eljárás, saját határidővel; a KDB-kérelemnél kötelező képviselet és elektronikus kapcsolattartás szükséges. [2]
Határidő és jogorvoslat Magyarországon
- 1. Feltétel és dátumok
Rögzítsd a vitatott előírást, a közzétételt és a beadási határidőt.
- 2. Vitarendezés az EKR-ben
Ellenőrizd a 10. napos főszabályt és az eljárási kivételeket.
- 3. KDB-kérelem képviselővel
Vizsgáld az ötödik napot és a később lejáró 15 napos határidőt.
Találtál egy jó lehetőséget, de a felhívás túlzó árbevételt, referenciát vagy szakembert kér? Ne várj az ajánlatod elbírálásáig: először a vitatott előírást és a hozzá tartozó határidőt ellenőrizd. Ez a cikk a magyar Kbt. szerinti felhívások és közbeszerzési dokumentumok megtámadásáról szól.
Az ötödik napos szabály és a fontos kivétel
A felhívás, a dokumentumok és ezek módosítása ellen a határidő előtti ötödik napig lehet kérelmet benyújtani. A törvény kifejezetten megengedi a későbbi benyújtást, ha a 148. § (3) vagy (4) szerinti határidő később telik le. Nem a két időpont közül a korábbi az általános szabály. [1]
A felhívás kifogásolásánál a tudomásszerzéstől számított idő általában 15 nap. A tudomásszerzés napja a jogellenes hirdetmény közzététele, a közvetlen felhívás kézhezvétele vagy a dokumentumok rendelkezésre bocsátása; nem az a nap, amikor később észreveszed a tendert. Jegyezd fel ezeket és a módosított beadási határidőt is. [3]
Előzetes vitarendezés: külön határidő, külön címzett
Az előzetes vitarendezés lehetőséget ad az ajánlatkérőnek a kifogás rendezésére; nem kötelező előfeltétele a KDB-eljárásnak. A felhívás és a vele elérhető dokumentumok kifogásolására bármely érdekelt gazdasági szereplő jogosult. Főszabály szerint a beadási határidő előtti tizedik napig kérheted; gyorsított vagy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban a beadási határidőig. Előzetes tájékoztatóval meghirdetett meghívásos vagy tárgyalásos eljárásnál a részvételi szándék jelzésének határideje irányadó. [4]
A kérelmet az EKR-ben küldd meg az ajánlatkérőnek, a kifogás, javaslat és alátámasztó tények megjelölésével. A válasz főszabály szerint 3 munkanapon belül érkezik; a 80. § (4) szerinti külön eljárási cselekményeknél 7 munkanapos válaszadási szabály is van. [5]
Szabályos vitarendezésnél, ha az ajánlatkérő határidőben csak álláspontot küld, a megküldés időpontja számít tudomásszerzésnek; ha nem válaszol határidőben, a válaszadási határidő utolsó napja. Ezzel együtt az ötödik napos szabály később lejáró határidőt engedő kivételét is vizsgáld. A KDB-hez szükséges kérelmet a kötelező képviselővel, a jogszabály szerinti elektronikus úton készítsd elő; az EKR-ben küldött vitarendezés ezt nem helyettesíti. [6]
Mit jelent a jogvesztés?
A jogorvoslati határidők elmulasztása jogvesztéssel jár: az elkésett felhívás elleni kifogást nem teszi időben benyújtottá egy későbbi érvénytelenségi döntés. Ugyanakkor a döntés saját jogsértése és annak határideje külön kérdés, ezért ne kezeld a későbbi jogorvoslatot teljesen kizártnak. [7]
A KDB-kérelmet az nyújthatja be, akinek joga vagy jogos érdeke sérül vagy veszélybe kerül. A benyújtás előtt az állított jogsértés megjelölésével értesíteni kell az ajánlatkérőt a kérelem benyújtásával megegyező módon. [8]
Mennyibe kerül a felhívás megtámadása?
A díj alapja a becsült érték, részajánlattételnél a jogorvoslattal érintett rész becsült értéke. Az alapösszeg 0,5%, legalább 300 000 Ft; uniós értékhatárnál vagy felette legfeljebb 17 500 000 Ft, alatta legfeljebb 5 000 000 Ft. A kérelmi elemek száma is módosítja az összeget: 1–3 elemnél 100%, 4–6-nál 125%, 7–10-nél 150%, 11–15-nél 175%, 16-tól 200%. [9]
Felhívás, dokumentum vagy módosításának megtámadásakor az így számított díj 50%-át kell fizetni, de legalább 300 000 Ft-ot. A befizetési igazolást csatold. Ha a becsült érték az iratokból nem ismerhető meg, ezt jelezd a kérelemben; a KDB hiánypótlásban közli a díj alapjául szolgáló értéket. [10]
A 151. § (9) szerinti, jogsértést megállapító döntéseknél a befizetett díj 300 000 Ft feletti része 8 napon belül visszajár; a megmaradó 300 000 Ft viseléséről az eljárási költségek szabályai szerint döntenek. Részleges siker esetén arányos visszatérítés van, alaptalan kérelemnél nincs visszatérítés. [11]
Mikor lehet aránytalan a referencia?
A követelménynek a beszerzés tárgyához kell kapcsolódnia, legfeljebb a teljesítéshez ténylegesen szükséges mértékben. A referenciaszabály legfeljebb 75%-os értéket, mennyiséget vagy mértéket és műszakilag egyenértékű tárgyat határoz meg; az értéket a Kbt. 19. § (3) szerinti egybeszámítás nélkül kell venni. [12]
Önmagában a 75%-os szint nem bizonyít jogsértést. A kifogásban azt mutasd meg, mely műszaki vagy mennyiségi előírás szükségtelen vagy versenyszűkítő, és miért. A következő lépés: rögzítsd a pontos feltételt, gyűjtsd össze a dokumentumokat, majd a határidők tisztázásával dönts a vitarendezésről vagy a KDB-kérelemről.
FAQ
- Meddig támadhatom meg a felhívás feltételeit?
Az ötödik napos szabályt és a 148. § (3)–(4) később lejáró határidejét együtt kell vizsgálni; nem mindig a korábbi időpont érvényes. [1]
- Kötelező előzetes vitarendezést kérni?
Nem kötelező. Az EKR-ben az ajánlatkérőnek küldött kérelemre a 10. napos főszabály, a gyorsított és hirdetmény nélküli eljárási kivétel, illetve az előzetes tájékoztató külön határideje vonatkozik. [13]
- Mi történik, ha később érvénytelenítik az ajánlatomat?
A későbbi döntés nem éleszti újra az elkésett felhívás elleni kifogást. A döntés önálló jogsértésének megtámadása külön elbírálás alá esik. [7]
- Mekkora a díj, és mi járhat vissza?
A felhívás ellen a 150. § (4)–(5) alapján számított díj 50%-a, legalább 300 000 Ft fizetendő. A visszatérítést a teljes vagy részleges eredmény és az eljárási költségek szabályai határozzák meg. [14]
Hivatkozások
- 2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzésekről — 148. § (3)–(5)
- 2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzésekről — 80. § (1)–(3); 145. § (1a), (7)
- 2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzésekről — 148. § (3)–(5), (7) a)
- 2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzésekről — 80. § (1) b); 148. § (1)–(2)
- 2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzésekről — 80. § (2)–(4)
- 2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzésekről — 148. § (5), (7) d); 145. § (1a), (7)
- 2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzésekről — 148. § (3)–(5), (10)
- 2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzésekről — 148. § (2), (12)
- 2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzésekről — 150. § (4)–(5)
- 2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzésekről — 150. § (1), (6)–(7); 151. § (3)–(4)
- 2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzésekről — 151. § (9)–(10)
- 2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzésekről — 65. § (3), (5)
- 2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzésekről — 80. § (1) b), (3)
- 2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzésekről — 150. § (4)–(6); 151. § (9)–(10)
Források
TenderVela
Utolsó szakmai felülvizsgálat: 2026-10-14
A következő lehetőség már neked szóljon.
Szakmai hírek, közbeszerzési tudnivalók és a cégedhez illő kiírások – ne csak olvass róluk, értesülj is róluk.
Regisztrálok