Kizáró okok és igazolásuk a Kbt. szerint: mit ellenőriz az ajánlatkérő?

Magyar közbeszerzésben az alkalmazott eljárási rend és a felhívás alapján kell ellenőrizni a kizáró okokat. A Kbt. Második Része szerinti főszabály az előzetes EEKD, majd a tételes igazolás. Nem igaz, hogy iratot csak az első helyezettől, kizárólag a végén lehet kérni, vagy hogy a KOMA-ból hiányzó cég automatikusan kizárt.

Kizáró okok és igazolásuk a Kbt. szerint: mit ellenőriz az ajánlatkérő?

Mely okokat vizsgálják?

A Kbt. 62. § kötelező, a 63. § a felhívásban előírható kizáró okokat határoz meg; a konkrét eljárási rend eltéréseit is figyelembe kell venni. A felsorolt bűncselekmények, megszűnési/fizetésképtelenségi helyzetek, hamis adatszolgáltatás vagy versenykorlátozó megállapodások mind saját törvényi feltételekkel és időtartamokkal rendelkeznek. Nem minden munkaügyi bírság azonos kizáró ok.

A 62. § (1) b) az egy évnél régebben lejárt adó-, vám- vagy társadalombiztosítási járuléktartozást kezeli. Itt nincs általános 100 000 forintos küszöb. A tartozás és járulékai rendezése vagy engedélyezett fizetési halasztás a törvényi feltételekkel kivétel lehet. Egy frissen keletkezett tartozás önmagában nem teljesíti az egyéves feltételt.

Előzetes nyilatkozat és tételes igazolás

A 321/2015. Korm. rendelet 1. § szerint az EEKD a Második Rész szerinti előzetes igazolás főszabálya. A nemzeti eljárás és a külön szabályok szerinti dokumentumigényt mindig a felhívás alapján vizsgáld; az EEKD nem minden magyar eljárás kizárólagos irata.

A 69. § (4) szerint a legkedvezőbb ajánlattevőt a döntés előtt megfelelő határidővel felhívják. A (6) további helyezettek, a (7) indokolt korábbi ellenőrzés, a (8) bizonyos részvételi szakaszok igazolását is kezeli. A (7) öt munkanapot ír elő; a (4) nem ad általános 5–10 munkanapos határidőt. Az előre csatolt igazolás nem tiltott: a (4) az ilyen irat kezelését is szabályozza.

Nyilvántartások és okiratok

A 69. § (11) szerinti közvetlenül elérhető, ingyenes, igazolásra alkalmas adatbázis kiválthat igazolást, más EU-tagállamban is; magyar fordítás kérhető. Magyar szereplőnél a 321/2015 8. § b) szerint a KOMA ellenőrizendő. Ha a cég nincs benne, adóhatósági igazolással lehet bizonyítani; ez nem automatikus kizárás.

A magyar büntetőjogi kizáró okoknál nem általános erkölcsi bizonyítvány-kötelezettség van: a 8. § a) az érintett természetes személyekre közjegyző vagy kamara által hitelesített nyilatkozatot, továbbá Integritás Hatóság-nyilvántartási ellenőrzést ad. Külföldi szereplőnél a 10–11. § szerinti megfelelő igazolásokat és helyettesítő nyilatkozatokat kell vizsgálni.

Öntisztázás

A 64. § kivétele a 62. § (1) b) szerinti adótartozás és f) szerinti bírói tevékenységkorlátozás. A 62. § (1) a) aa)–ah) esetében az Integritás Hatóság öntisztázás alapján hozott törlési vagy nyilvántartásba vételt mellőző döntése, más okoknál a Közbeszerzési Hatóság végleges döntése vagy azt felülvizsgáló jogerős bírósági határozat számít. A megfelelő döntést az ajánlatkérő mérlegelés nélkül elfogadja.

FAQ

Kell külön NAV-igazolás KOMA-tagság mellett?

A 8. § b) szerinti ellenőrzésnél a KOMA kiválthatja. Tagság hiányában más megfelelő adóigazolás szükséges; a bank nem ad NAV-igazolást.

Az alvállalkozó és kapacitásnyújtó igazolása azonos?

Nem. A Kbt. 67. § (4) alvállalkozói nyilatkozatát el kell különíteni a kapacitásnyújtó előzetes EEKD-jétől és alkalmassági igazolásától.

Minden új adótartozás kizárást okoz?

Nem. A 62. § (1) b) egyéves feltételét és kivételeit kell vizsgálni. Az igazolások adatainak valósnak kell maradniuk.

Az e-Certis önmagában hatósági igazolás?

Nem. A megfelelő nemzeti dokumentumok és adatbázisok azonosítását segíti; a konkrét igazolást a törvény, rendelet és felhívás szerint kell teljesíteni.

Források

TenderVela

Utolsó szakmai felülvizsgálat: 2026-10-07

A következő lehetőség már neked szóljon.

Szakmai hírek, közbeszerzési tudnivalók és a cégedhez illő kiírások – ne csak olvass róluk, értesülj is róluk.

Regisztrálok