Induló vállalkozás árbevétel-igazolása a magyar közbeszerzésben

Magyar eljárásban a később induló vállalkozás a 321/2015. Korm. rendelet 19. § (5) szerint a működés megkezdése utáni időszak árbevételi adataival igazolhatja a 19. § (1)c szerinti követelményt. Ez nem automatikus alkalmasság vagy időarányos minimumcsökkentés. A hiányzó beszámoló és az eltérő jogi forma külön szabály alá tartozik.

1. Három eltérő igazolási helyzet

Ez az útmutató magyar, Kbt. szerinti eljárásra vonatkozik, külföldi ajánlattevő részvétele esetén is. A vállalkozás rövid múltja mellett az adott felhívás alkalmassági feltételeit és az igazolás módját kell vizsgálni.

  • Árbevételi nyilatkozat: a 321/2015. Korm. rendelet 19. § (1)c alapján az előző legfeljebb három, mérlegfordulónappal lezárt üzleti év teljes vagy a beszerzés tárgyából származó, áfa nélküli árbevétele kérhető, a létrejött és a működéskezdés időpontjától, az adatok rendelkezésre állásától függően. Ha a cég később kezdett működni, a 19. § (5) a működéskezdés utáni időszak adatait engedi használni. Az ajánlatkérő teljes, tárgy szerinti vagy mindkét árbevételt vizsgálhat.
  • Beszámoló: ha a 19. § (1)b szerinti iratot a későbbi működéskezdés miatt nem lehet a teljes előírt időszakra benyújtani, a (2) szerint a beszerzés tárgyából származó, működés alatti nettó árbevételi nyilatkozat használható. A felhívásban ehhez meghatározott értéket el kell érni; az ajánlatkérő köteles ezt az induló cégekre vonatkozó értéket megadni.
  • Jogi forma miatti akadály: a (3) akkor alkalmazandó, ha a beszámoló vagy árbevételi nyilatkozat az adott jogi forma miatt nem lehetséges. Az ajánlatkérő által megfelelőnek tekintett más igazolás használható; kiegészítő tájékoztatásban alá kell támasztani az akadályt és kérni az elfogadott mód tisztázását. Ez nem minden fiatal cégre automatikusan járó iratcsere.

A rövidebb időszakra szóló igazolás nem azonos a minimumkövetelmény automatikus időarányos csökkentésével. A nulla árbevételt sem teszi önmagában elegendővé: nézd meg a felhívás jogszerű követelményét és az igénybe vehető más kapacitást.

2. A magyar árbevételi követelmény korlátja

A Kbt. 65. § (3) az arányosságot és a teljesítéshez ténylegesen szükséges mértéket követeli meg. A (5) szerint nem minősülhet alkalmatlannak az, akinek a vizsgált üzleti évben vagy években összesen a beszerzés értékét elérő teljes árbevétele, illetve a tárgy szerinti árbevételnél az érték 75%-át elérő árbevétele van. Az összehasonlítás a 19. § (3) szerinti részek egybeszámítása nélkül számított beszerzési értéken alapul. Részajánlatnál az adott részre vonatkozó követelményt és értéket kell vizsgálni.

Például 100 millió forint ilyen értéknél a vizsgált időszakban összesen 100 millió teljes, vagy a megfelelő követelménynél 75 millió tárgy szerinti árbevétellel a jelentkező e követelmény alapján nem minősíthető alkalmatlannak. Ez nem azt jelenti, hogy minden felhívásnak ekkora minimumot kell előírnia. A Kbt. e szabálya nem kétszeres éves árbevételi plafon.

3. Más szervezet vagy közös ajánlat

A Kbt. 65. § (6) alapján a közös ajánlattevők együttesen is megfelelhetnek; a számszerű árbevételi követelménynél a megfelelő partneradatok összegezhetők. A 35. § szerinti közös ajánlattételi és képviseleti szabályokat is teljesíteni kell.

A 65. § (7) lehetővé teszi más szervezet kapacitását a jogviszony jellegétől függetlenül. Nevezd meg a szervezetet és az igazolt felhívási feltételt, és nyújtsd be az alkalmazandó nyilatkozatokat/igazolásokat. Pénzügyi alkalmasságnál a (8) külön szabálya érvényesül: a kapacitást adó szervezet a Ptk. 6:419. § szerinti kezesként felel a teljesítés elmaradásával vagy hibás teljesítésével okozott kárért. Ezért nem pontos az általános állítás, hogy kizárólag egy forrásrendelkezésre-bocsátási levél elég. Az EKR-képviselethez a 65. § (12), EEKD-s eljárásban a kapacitást adó külön előzetes igazolásához a 67. § (3) is irányadó.

4. Igazolási szakasz és vitás feltétel

EEKD-t alkalmazó eljárásban a 67. § szerinti előzetes nyilatkozatot a 69. § szerinti igazolás követi. A részletes iratokat nem kizárólag a nyertesnek és nem minden esetben csak az eljárás végén kérhetik: a 69. § (6)–(7) további ajánlattevő és korábbi ellenőrzés lehetőségét is szabályozza. Nemzeti eljárásban a 114. és 114/A. § szerinti eltéréseket és a felhívást nézd meg; nem univerzális az EEKD-vel induló kétlépcsős modell.

Ha a felhívás a rövidebb működés adatait vagy a kezdő cégre vonatkozó beszámolóhelyettesítést nem tisztázza, kérj írásos kiegészítő tájékoztatást a 56. § szerint. Jogellenes feltételnél a törvényi vitarendezési/jogorvoslati utat és annak konkrét határidejét kell vizsgálni. Nem lehet egy konkrét határozat nélküli általános „következetes KDB-gyakorlatra” automatikus sikert alapozni.

Források

FAQ

Indulhat hat hónapja alapított cég?

Igen, a fiatal életkor önmagában nem igazolja az alkalmatlanságot. A 19. § (5) szerinti rövidebb időszak adatai használhatók, de az alkalmazandó követelményt, más feltételeket és igazolásokat is teljesíteni kell.

Lezárt üzleti év nélkül biztosan érvényes a jelentkezés?

Nem. Az irat hiányának jogcíme szerint kell a 19. § (2), (3) vagy (5) szabályát alkalmazni; a releváns minimum teljesülését is igazolni kell.

Melyik iratot kell az ajánlathoz csatolni?

Az eljárás és a felhívás határozza meg. EEKD-s rendszerben előzetes nyilatkozat és későbbi igazolás van, korábbi bekérés is lehetséges; nemzeti eltérő bírálatnál az igazolás már az ajánlatban kellhet.

Lehet kizárólag árbevételre kapacitást bevonni?

Igen, a 65. § (7)–(8) feltételeivel. A pénzügyi kapacitást adó kezessége és az alkalmazandó külön nyilatkozatok/képviselet nem hagyhatók el.

Források

Utolsó szakmai felülvizsgálat: 2026-10-08

A következő lehetőség már neked szóljon.

Szakmai hírek, közbeszerzési tudnivalók és a cégedhez illő kiírások – ne csak olvass róluk, értesülj is róluk.

Regisztrálok