Új céggel közbeszerzésen: hogyan igazold az árbevételed?

Magyar eljárásban a később induló vállalkozás a 321/2015. Korm. rendelet 19. § (5) szerint a működés megkezdése utáni időszak árbevételi adataival igazolhatja a 19. § (1)c szerinti követelményt. Ez nem automatikus alkalmasság vagy időarányos minimumcsökkentés. A hiányzó beszámoló és az eltérő jogi forma külön szabály alá tartozik. [1]

Fiatal cégként ezt ellenőrizd

  1. Igazolási helyzet

    Árbevétel, hiányzó beszámoló vagy jogi forma: válaszd külön a helyzeteket.

  2. Felhívás és minimum

    Nézd meg a vizsgált időszakot, a követelményt és a rendelkezésre álló kapacitást.

  3. Iratok és tisztázás

    Egyeztesd az igazolási szakaszt; ha a feltétel nem világos, kérj írásos tájékoztatást.

1. Három eltérő igazolási helyzet

Nemrég indult a céged, és magyar közbeszerzésre készülsz? A rövid cégtörténet mellett az adott felhívás alkalmassági feltételeit és az igazolás módját kell megnézned. Ez az útmutató a magyar Kbt. szerinti eljárásokra vonatkozik, külföldi ajánlattevő részvétele esetén is.

  • Árbevételi nyilatkozat: a 321/2015. Korm. rendelet 19. § (1)c alapján az előző legfeljebb három, mérlegfordulónappal lezárt üzleti év teljes vagy a beszerzés tárgyából származó, áfa nélküli árbevétele kérhető, a létrejött és a működéskezdés időpontjától, az adatok rendelkezésre állásától függően. Ha a cég később kezdett működni, a 19. § (5) a működéskezdés utáni időszak adatait engedi használni. Az ajánlatkérő teljes, tárgy szerinti vagy mindkét árbevételt vizsgálhat. [2]
  • Beszámoló: ha a 19. § (1)b szerinti iratot a későbbi működéskezdés miatt nem lehet a teljes előírt időszakra benyújtani, a (2) szerint a beszerzés tárgyából származó, működés alatti nettó árbevételi nyilatkozat használható. A felhívásban ehhez meghatározott értéket el kell érni; az ajánlatkérő köteles ezt az induló cégekre vonatkozó értéket megadni. [3]
  • Jogi forma miatti akadály: a (3) akkor alkalmazandó, ha a beszámoló vagy árbevételi nyilatkozat az adott jogi forma miatt nem lehetséges. Az ajánlatkérő által megfelelőnek tekintett más igazolás használható; kiegészítő tájékoztatásban alá kell támasztani az akadályt és kérni az elfogadott mód tisztázását. Ez nem minden fiatal cégre automatikusan járó iratcsere. [4]

A rövidebb időszakra szóló igazolás nem azonos a minimumkövetelmény automatikus időarányos csökkentésével. A nulla árbevételt sem teszi önmagában elegendővé: nézd meg a felhívás jogszerű követelményét és az igénybe vehető más kapacitást.

2. A magyar árbevételi követelmény korlátja

A Kbt. 65. § (3) az arányosságot és a teljesítéshez ténylegesen szükséges mértéket követeli meg. A (5) szerint nem minősülhet alkalmatlannak az, akinek a vizsgált üzleti évben vagy években összesen a beszerzés értékét elérő teljes árbevétele, illetve a tárgy szerinti árbevételnél az érték 75%-át elérő árbevétele van. Az összehasonlítás a 19. § (3) szerinti részek egybeszámítása nélkül számított beszerzési értéken alapul. Részajánlatnál az adott részre vonatkozó követelményt és értéket kell vizsgálni. [5]

Például 100 millió forint ilyen értéknél a vizsgált időszakban összesen 100 millió teljes, vagy a megfelelő követelménynél 75 millió tárgy szerinti árbevétellel a jelentkező e követelmény alapján nem minősíthető alkalmatlannak. Ez nem azt jelenti, hogy minden felhívásnak ekkora minimumot kell előírnia. A Kbt. e szabálya nem kétszeres éves árbevételi plafon. [6]

3. Más szervezet vagy közös ajánlat

A Kbt. 65. § (6) alapján a közös ajánlattevők együttesen is megfelelhetnek; a számszerű árbevételi követelménynél a megfelelő partneradatok összegezhetők. A 35. § szerinti közös ajánlattételi és képviseleti szabályokat is teljesíteni kell. [7]

A 65. § (7) lehetővé teszi más szervezet kapacitását a jogviszony jellegétől függetlenül. Nevezd meg a szervezetet és az igazolt felhívási feltételt, és nyújtsd be az alkalmazandó nyilatkozatokat/igazolásokat. Pénzügyi alkalmasságnál a (8) külön szabálya érvényesül: a kapacitást adó szervezet a Ptk. 6:419. § szerinti kezesként felel a teljesítés elmaradásával vagy hibás teljesítésével okozott kárért. Ezért nem pontos az általános állítás, hogy kizárólag egy forrásrendelkezésre-bocsátási levél elég. Az EKR-képviselethez a 65. § (12), EEKD-s eljárásban a kapacitást adó külön előzetes igazolásához a 67. § (3) is irányadó. [8]

4. Igazolási szakasz és vitás feltétel

EEKD-t alkalmazó eljárásban a 67. § szerinti előzetes nyilatkozatot a 69. § szerinti igazolás követi. A részletes iratokat nem kizárólag a nyertesnek és nem minden esetben csak az eljárás végén kérhetik: a 69. § (6)–(7) további ajánlattevő és korábbi ellenőrzés lehetőségét is szabályozza. Nemzeti eljárásban a 114. és 114/A. § szerinti eltéréseket és a felhívást nézd meg; nem univerzális az EEKD-vel induló kétlépcsős modell. [9]

Ha a felhívás a rövidebb működés adatait vagy a kezdő cégre vonatkozó beszámolóhelyettesítést nem tisztázza, kérj írásos kiegészítő tájékoztatást a 56. § szerint. Jogellenes feltételnél a törvényi vitarendezési/jogorvoslati utat és annak konkrét határidejét kell vizsgálni. Nem lehet egy konkrét határozat nélküli általános „következetes KDB-gyakorlatra” automatikus sikert alapozni. [10]

FAQ

Indulhat hat hónapja alapított cég?

Igen, a fiatal életkor önmagában nem igazolja az alkalmatlanságot. A 19. § (5) szerinti rövidebb időszak adatai használhatók, de az alkalmazandó követelményt, más feltételeket és igazolásokat is teljesíteni kell. [11]

Lezárt üzleti év nélkül biztosan érvényes a jelentkezés?

Nem. Az irat hiányának jogcíme szerint kell a 19. § (2), (3) vagy (5) szabályát alkalmazni; a releváns minimum teljesülését is igazolni kell. [12]

Melyik iratot kell az ajánlathoz csatolni?

Az eljárás és a felhívás határozza meg. EEKD-s rendszerben előzetes nyilatkozat és későbbi igazolás van, korábbi bekérés is lehetséges; nemzeti eltérő bírálatnál az igazolás már az ajánlatban kellhet. [13]

Lehet kizárólag árbevételre kapacitást bevonni?

Igen, a 65. § (7)–(8) feltételeivel. A pénzügyi kapacitást adó kezessége és az alkalmazandó külön nyilatkozatok/képviselet nem hagyhatók el. [8]

Hivatkozások

  1. 321/2015. (X. 30.) magyar Korm. rendelet — 19. § (1) b)–c), (2)–(3), (5)
  2. 321/2015. (X. 30.) magyar Korm. rendelet — 19. § (1) c), (5)
  3. 321/2015. (X. 30.) magyar Korm. rendelet — 19. § (1) b), (2)
  4. 321/2015. (X. 30.) magyar Korm. rendelet — 19. § (3)
  5. 2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzésekről (magyar Kbt.) — 65. § (3), (5); 19. § (3)
  6. 2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzésekről (magyar Kbt.) — 65. § (5)
  7. 2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzésekről (magyar Kbt.) — 35. §; 65. § (6)
  8. 2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzésekről (magyar Kbt.) — 65. § (7)–(8), (12); 67. § (3)
  9. 2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzésekről (magyar Kbt.) — 67. §; 69. § (6)–(7); 114–114/A. §
  10. 2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzésekről (magyar Kbt.) — 56. §
  11. 321/2015. (X. 30.) magyar Korm. rendelet — 19. § (5)
  12. 321/2015. (X. 30.) magyar Korm. rendelet — 19. § (2)–(3), (5)
  13. 2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzésekről (magyar Kbt.) — 67–69. §; 114–114/A. §

Források

Utolsó szakmai felülvizsgálat: 2026-10-08

A következő lehetőség már neked szóljon.

Szakmai hírek, közbeszerzési tudnivalók és a cégedhez illő kiírások – ne csak olvass róluk, értesülj is róluk.

Regisztrálok