Nyílt, meghívásos vagy tárgyalásos közbeszerzés: mi a különbség és mikor melyiket alkalmazzák?
A 2014/24/EU irányelv szerint nyílt eljárásban bármely érdekelt gazdasági szereplő közvetlenül ajánlatot tehet; meghívásosban előbb részvételi jelentkezés, majd meghívás után ajánlat következik. E két eljárásban nincs ajánlati tárgyalás. A tárgyalásos eljárás külön jogalapot igényel, és ott sem tárgyalható minden feltétel.
Az eljárásválasztás kerete
Ez az összehasonlítás a klasszikus közbeszerzési 2014/24/EU irányelv hatályára vonatkozik. A nemzeti végrehajtási szabályokat és az adott felhívást is ellenőrizni kell; a közszolgáltatói beszerzésekre és koncessziókra nem vihetők át automatikusan ezek a szabályok. A 26. cikk szerint a nyílt és meghívásos eljárás között lehet választani. A tárgyalásos eljárást a beszerzés körülményeivel alátámasztott jogalaphoz kell kötni.
Nyílt eljárás: közvetlen ajánlattétel
A 27. cikk szerint minden érdekelt gazdasági szereplő benyújthat ajánlatot. Az ajánlathoz a kért kiválasztási információk tartoznak; az EEKD a 59. cikk szerint előzetes saját nyilatkozat, nem az összes végleges igazolás. Nyílt eljárásban az ajánlat tartalmáról nem lehet alkudozni. A dokumentumok kiegészítése és tisztázása az 56. cikk (3), a nemzeti jog, az egyenlő bánásmód és átláthatóság korlátai között lehetséges; ez nem jelent szabad ajánlatmódosítást.
A főszabály szerinti ajánlati minimum 35 nap a hirdetmény feladásától, nem TED-megjelenésétől. Elektronikus ajánlatbenyújtás elfogadásánál az ajánlatkérő ezt öt nappal, 30 napra csökkentheti. Nem automatikus, minden esetben alkalmazandó határidőről van szó: megfelelő előzetes tájékoztató vagy kellően indokolt sürgősség esetén a 27. cikk (2)–(3) feltételeivel 15 nap is lehetséges. A felhívásban rögzített határidőből kell kiindulni.
Meghívásos eljárás: részvétel, majd ajánlat
A 28. cikk szerint bárki kérheti a részvételt, és megadja a kiválasztáshoz kért információkat. Ajánlatot a második szakaszban csak a kiválasztott és meghívott szereplők tehetnek; ott sincs tárgyalás.
Ha az ajánlatkérő keretszámot alkalmaz, előre közölt, objektív és megkülönböztetésmentes szabályokkal választ. A 65. cikk szerint a meghívandó minimum öt; ha ötnél kevesebb jelentkező alkalmas, a megfelelőkkel folytatható az eljárás. Nem lehet a keretszámot alkalmatlan vagy nem jelentkezett céggel feltölteni. Az előszűrés az ajánlatkészítés ráfordítását a meghívott körre összpontosíthatja; nincs általános „5–10 legjobb cég” szabály.
Tárgyalásos eljárás: jogalap és korlátok
A 26. cikk (4) alternatív alkalmazási esetei: kész megoldás szükséges adaptációja; tervezési vagy innovatív megoldás; a jelleg, összetettség, jogi/pénzügyi felépítés vagy kockázat miatt szükséges előzetes tárgyalás; kellően pontos műszaki specifikáció meghatározhatatlansága; illetve korábbi nyílt/meghívásos eljárásban kizárólag szabálytalan vagy elfogadhatatlan ajánlatok. Egy IT-projekt vagy sikertelen tender elnevezése önmagában nem jogalap. A 26. cikk (4) b) külön feltételeivel az új hirdetmény elhagyható; ez nem azonos a 32. cikk kivételével.
A 29. cikk szerinti eljárásban a kiválasztottak kezdeti ajánlatot adnak, majd tárgyalás következhet. A minimumkövetelmények, értékelési szempontok és végleges ajánlatok nem tárgyalhatók. Az egyenlő bánásmód kötelező. Ha az ajánlatkérő ezt előre fenntartotta, kezdeti ajánlat alapján tárgyalás nélkül is odaítélhet. Keretszám esetén a 65. cikk szerinti minimum három, a kevesebb alkalmas jelentkezőre vonatkozó kivétellel.
A 32. cikk szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás külön, kivételes kategória: például megfelelő ajánlat/jelentkezés nélküli előzményeljárás, feltételekkel igazolt egyetlen teljesítő vagy rendkívüli sürgősség. Műszaki ok vagy kizárólagos jog esetén észszerű alternatíva hiánya és a mesterséges versenyszűkítés kizárása is kell; sürgősségnél előreláthatatlan, nem felróható körülmény és a szigorúan szükséges terjedelem. A 32. cikk további speciális eseteket is tartalmaz.
Összehasonlítás
| Szempont | Nyílt | Meghívásos | Hirdetményes tárgyalásos |
|---|---|---|---|
| Belépés | Közvetlen ajánlat | Részvétel, majd meghívás | Részvétel, majd kezdeti ajánlat |
| Tárgyalás | Nincs | Nincs | A 29. cikk korlátaival |
| Választás | A 26. cikk keretében | A 26. cikk keretében | A 26. cikk (4) jogalapjával |
| Meghívási minimum keretszámnál | Nem alkalmazható | 5, kivétellel | 3, kivétellel |
Források
- Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről
- European single procurement document and eCertis
FAQ
- Változtatható az ár nyílt eljárásban?
Tárgyalással nem. A jogszerű tisztázás vagy hibajavítás lehetőségét a nemzeti szabályok és az egyenlő bánásmód szerint kell vizsgálni; ez nem szabad új árajánlat.
- Kötelező öt alkalmas jelentkező?
Keretszámnál öt a meghívandó minimum, de kevesebb alkalmas jelentkezővel is folytatható a 65. cikk szerint.
- Választható tárgyalás puszta kényelemből?
Nem; az irányelv szerinti konkrét jogalapot kell alátámasztani.
- Honnan számít a 35 nap?
A hirdetmény feladásától. A 30 napos elektronikus csökkentés és a külön 15 napos esetek feltételeit is vizsgálni kell.
Források
Utolsó szakmai felülvizsgálat: 2026-10-08
A következő lehetőség már neked szóljon.
Szakmai hírek, közbeszerzési tudnivalók és a cégedhez illő kiírások – ne csak olvass róluk, értesülj is róluk.
Regisztrálok