Referenciák és alkalmassági feltételek: hogyan felelhet meg egy kezdő vagy KKV cég?

1. Milyen alkalmassági feltétel írható elő?

Az útmutató a magyar Kbt. szerinti eljárásokról szól, külföldi ajánlattevő részvétele esetén is. A Kbt. 65. § (3) szerint a követelménynek a beszerzés tárgyához kell kapcsolódnia, és a teljesítéshez ténylegesen szükséges mértékre kell korlátozódnia.

A 65. § (5) alapján a műszakilag egyenértékű referencia megkövetelt értéke vagy mennyisége legfeljebb a beszerzés értékének vagy mennyiségének 75%-a lehet. Az érték alapja a Kbt. 19. § (3) szerinti részek egybeszámítása nélkül számított beszerzési érték. Nem követelhető kizárólag egy konkrét ajánlatkérőnek végzett, egyébként műszakilag egyenértékű teljesítést kizáró referencia.

Az árbevételi feltételt úgy kell meghatározni, hogy ne minősüljön alkalmatlannak az, akinek a vizsgált üzleti évben vagy években összesen a fenti beszerzési értéket elérő teljes árbevétele, illetve a tárgy szerinti feltételnél az érték 75%-át elérő árbevétele van. Ez nem kétszeres éves árbevételi plafon és nem kötelező minimum: a felhívás alacsonyabb követelményt is előírhat.

2. Mit igazolhat egy rövid ideje működő cég?

A 321/2015. Korm. rendelet 19. § (1)c alapján legfeljebb az előző három, mérlegfordulónappal lezárt üzleti év teljes vagy tárgy szerinti, áfa nélküli árbevétele kérhető, a létrejött, a működéskezdés és az adatok rendelkezésre állása szerint. A később induló cég a 19. § (5) alapján a működéskezdés utáni időszak adatait használhatja, de ugyanazt az árbevételi követelményt kell teljesítenie. A minimum nem csökken automatikusan időarányosan.

Külön szabály a 19. § (2): ha a későbbi működéskezdés miatt a 19. § (1)b szerinti beszámoló nem áll rendelkezésre a teljes időszakra, a működés alatti, beszerzés tárgyából származó nettó árbevétellel igazolható az alkalmasság. Az ehhez tartozó értéket az ajánlatkérőnek a felhívásban meg kell határoznia.

A 19. § (3) szerinti más igazolás akkor használható, ha a beszámoló vagy árbevételi nyilatkozat a jogi forma miatt nem lehetséges. Az akadályt kiegészítő tájékoztatás kérésekor alá kell támasztani, és tisztázni kell az ajánlatkérő által elfogadott módot. Banki igazolás vagy felelősségbiztosítás nem cserélheti le szabadon az előírt árbevételi nyilatkozatot.

3. Mely korábbi teljesítések használhatók referenciaként?

A rendelet 21. § szerint áruknál és szolgáltatásoknál főszabály szerint az előző három évben befejezett, építési beruházásnál az előző öt évben befejezett teljesítés vizsgálható. A verseny biztosításához a felhívásban ezt hat, illetve nyolc évre lehet bővíteni. Az időszakot a felhívás feladásától, hirdetmény nélküli eljárásban az ajánlattételi felhívás megküldésétől kell visszaszámítani.

A kezdési határ is számít: hároméves befejezési időszaknál az előző hat, hatévesnél az előző kilenc évben megkezdett teljesítések vehetők figyelembe; építésnél az ötéves időszakhoz nyolc, a nyolcéveshez tizenegy év tartozik. A verseny érdekében korábban megkezdett teljesítések is elfogadhatók, ha ezt a felhívás jelzi.

A 21/A. § alapján a megkövetelt tevékenység vagy eredmény részteljesítésként való megvalósulását is el kell fogadni. Szerződésszegéssel érintett teljesítésnél is kötelező az elfogadás, ha a gazdasági szereplő felelőssége nem áll fenn, és ezt a másik szerződő fél nem vitatja; más szerződésszegési esetek elfogadását a dokumentumok megengedhetik, ha az előírt teljesítés megvalósult.

Az uniós eljárásrendben a 22. § szerinti igazolás módját a beszerzés és a korábbi megrendelő típusa határozza meg: áruknál és szolgáltatásoknál az (1) szerinti hatósági megrendelő igazolása szükséges, más megrendelőnél igazolás vagy saját nyilatkozat használható; építésnél a megrendelő igazolása kell. Szerepeljen a kezdés és befejezés, a másik fél, a tárgy, a mennyiség vagy ellenérték, illetve a szerződésszerűség. Építésnél a helyszín is kell. Ellenérték csak akkor kérhető, ha a mennyiségi arányosság nem állapítható meg. Nem szerződésszerű teljesítésnél az okot, a mértéket és a felelősséget is ismertetni kell; saját nyilatkozatnál a másik fél vitatására is ki kell térni.

Nemzeti eljárásrendben a 23. § alapján áruknál és szolgáltatásoknál saját nyilatkozat vagy megrendelői igazolás használható; építésnél a 22. § (3) szerinti igazolás kell.

4. Közös ajánlat vagy kapacitást adó szervezet?

A Kbt. 65. § (6) szerint a közös ajánlattevők együttesen is megfelelhetnek. Az eleve egyedileg alkalmazható feltételeknél elegendő, ha az egyikük megfelel. Az egy meghatározott teljesítést megkövetelő referencia azonban nem minden esetben állítható össze tetszőleges kisebb munkákból. A 35. § szerinti képviseletet rendezni kell; a közös ajánlattevők a szerződés teljesítéséért egyetemlegesen felelnek.

Más szervezet kapacitása a 65. § (7) alapján a jogviszony jellegétől függetlenül bevonható. Meg kell nevezni a szervezetet és az általa igazolt követelményt. A (8) szerinti pénzügyi eset kivételével a teljesítés időtartamára rendelkezésre álló erőforrásokat szerződéses, előszerződéses vagy más kötelezettségvállaló dokumentummal kell igazolni. Pénzügyi alkalmasságnál a szervezet a (8) szerint a Ptk. 6:419. § szerinti kezesként felel az ajánlatkérőnek okozott, elmaradt vagy hibás teljesítésből eredő kárért.

Szakmai tapasztalat, képesítés vagy referencia átadásánál a (9) szerint a szervezetnek a szükséges szakértelmet ténylegesen biztosító mértékben részt kell vennie a teljesítésben. A szükséges nyilvántartásba vételhez vagy engedélyhez kötött feladatot az arra jogosult szervezetnek kell elvégeznie. A (10) szerint előírt kritikus feladatokat az ajánlattevőnek vagy közös ajánlattevőnek magának kell teljesítenie. Egy puszta „referenciakölcsönző” nyilatkozat ezért nem elegendő.

5. Mi tehető egy vitatható követelménnyel?

Kérj írásos kiegészítő tájékoztatást a Kbt. 56. § szerint, ha nem világos a feltétel vagy az igazolás. Az előzetes vitarendezés és a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti jogorvoslat külön eljárás, saját határidőkkel; a tájékoztatáskérés nem ad általános határidő-hosszabbítást.

A felhívás vagy dokumentumok kifogásolására a 80. § (1)b szerinti előzetes vitarendezést főszabály szerint az ajánlattételi vagy részvételi határidő előtti tizedik napig lehet kezdeményezni; gyorsított vagy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban a megfelelő határidő lejártáig. Meghívásos vagy tárgyalásos eljárást meghirdető előzetes tájékoztatónál a részvételi szándék jelzésének határideje irányadó.

A 148. § (5) szerinti, felhívást vagy dokumentumokat támadó jogorvoslati kérelem főszabály szerint legkésőbb az ajánlattételi vagy részvételi határidő előtti ötödik napig nyújtható be; ha a 148. § (3)–(4) szerinti határidő később jár le, addig. A határidők jogvesztők, és a kérelem előtt az ajánlatkérőt értesíteni kell. A jogsértő döntést a Döntőbizottság a 165. § (3)b feltételeivel, a szerződés megkötése előtt megsemmisítheti; az eredmény nem automatikus.

Hivatalos források

• 2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzésekről
• 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet

Utolsó szakmai felülvizsgálat: 2026-10-09