A funkcionális és gazdasági egység vizsgálata: mikor kötelező az egybeszámítás a közbeszerzésben?

Nem a szerződések száma vagy a CPV-kód dönti el, mit kell egybeszámítani: először a beszerzés tárgyát és az elemek tényleges kapcsolatát kell vizsgálni. Magyarországon külön mérce vonatkozik egy építési beruházásra, az ugyanazon közvetlen célt szolgáló szolgáltatásokra és az azonos vagy hasonló felhasználású árukra. [1] Az egybeszámítás nem tesz kötelezővé egyetlen szerződést vagy minden esetben részajánlatot: a megfelelő érték alapján kell eljárni, a kivételeket is figyelembe véve. [2] [3]

Funkcionális és gazdasági egység vizsgálata

Öt ellenőrzési lépés. A részleteket és a jogalapokat alább találod.

  1. Azonosítsd a beszerzési tárgyat

    Építés, szolgáltatás vagy áru? A közös projektnév önmagában nem dönt.

  2. Vizsgáld a tényleges kapcsolatot

    Egy építési egység, ugyanazon közvetlen célú szolgáltatások vagy azonos/hasonló felhasználású áruk?

  3. Ellenőrizd a kivételeket

    A külön kód vagy forrás önmagában nem felmentés. Az önálló működési egység és a vegyes beszerzés külön vizsgálatot igényel.

  4. Számold ki a helyes értéket

    Add össze a kötelezően összetartozó részek értékét. A megfelelő eljárási szabályokat és a kis értékű részek kivételeit is ellenőrizd.

  5. Válaszd külön a szerződéses megoldást

    Több szerződés is lehetséges. Magyarországon vizsgálni kell a részajánlat lehetőségét; ennek kizárását indokolni kell.

Egy sportcsarnok felújításához több szerződés is kapcsolódhat. Ettől még nem történt szabálytalanság. A valódi kérdés az, hogy az ajánlatkérő helyesen számolta-e ki a beszerzés értékét, és ennek megfelelő szabályokat alkalmazott-e. A magyar Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) szerint az összetartozó beszerzés több szerződéssel, külön időpontokban is megvalósítható; a gond a kötelező értékösszeadás elmaradása és az alkalmazandó szabályok megkerülése. [2]

Az alábbi útmutató az uniós alapokat, a magyar szabályokat, valamint román és szlovák példákat mutatja be. A funkcionális és gazdasági egység azt segít eldönteni, hogy a látszólag különálló tételek valójában egy beszerzés részei-e. A közös projektnév önmagában még nem válasz erre. [1]

Az uniós mérce: mit tanít a két EUB-ügy?

A C-16/98. ügy építési munkákról szólt, a korábbi közszolgáltatói irányelv alapján. Az Európai Unió Bírósága (EUB) az elkészült munkák gazdasági és műszaki funkcióját vizsgálta. Az áramszolgáltató hálózat és a közvilágítás kapcsolódott egymáshoz, mégis eltérő funkciót töltött be: a Bíróság ezeket nem tekintette egyetlen építési beruházásnak. Vagyis a kapcsolat vagy az egymásra utaltság önmagában nem tesz mindent egy egységgé. [4]

A C-574/10. ügyben, a korábbi 2004/18/EK irányelv alapján, egy német középület felújításához kapcsolódó építészeti és tervezési szolgáltatások több ütemre osztása volt a kérdés. A Bíróság megállapította az uniós eljárás elmaradásával járó kötelezettségszegést. A költségvetési ütemezés ebben az ügyben nem igazolta a szolgáltatások külön értékelését. Ez nem olyan ítélet, amely általánosan kötelezővé tenné egy épület és minden belekerülő eszköz értékének összeadását. [5]

Mentesít-e az eltérő CPV-kód?

A kód fontos a beszerzés leírásához, de nem helyettesíti a tárgy és a tényleges összefüggések vizsgálatát. Magyarországon először ezt a három kérdést érdemes elkülöníteni:

  • Építés: egy műszaki és gazdasági funkcionális egységet képező építési beruházás részeiről van szó?
  • Szolgáltatás: ugyanazon közvetlen célt szolgálják a megrendelések, és fennáll a műszaki-gazdasági funkcionális egység?
  • Áru: azonos vagy hasonló felhasználásra szánják a termékeket?

Ha a törvény szerinti összetartozás fennáll, a külön szerződés vagy más kód önmagában nem indokolja a külön értékszámítást. Fordítva viszont a közös projekt sem teszi automatikusan egybeszámítandóvá az összes építést, szolgáltatást és eszközt. [1]

Példa: egy rendelő építése és az orvosi gépek megvásárlása nem vonható automatikusan össze pusztán azért, mert ugyanott használják majd őket. Vizsgálni kell a konkrét beszerzési tárgyakat és szükség esetén a vegyes beszerzés szabályait. Külön szabály, hogy az építés megvalósításához szükséges, az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott áruk és szolgáltatások értéke az építési beruházás becsült értékébe tartozik. [6]

A külön finanszírozás vagy belső osztály önmagában nem döntő. Van azonban valódi kivétel: a magyar törvény feltételei szerint önálló gazdasági szervezettel és saját működési költségvetése felett önálló rendelkezési joggal bíró működési egység szintjén is megállapítható az érték. Ezt nem lehet minden külön osztályra ráérteni. [7] [8]

Objektív jogellenesség: mit kell bizonyítani?

A magyar gyakorlatban a tiltott részekre bontáshoz nem szükséges rosszhiszeműséget vagy megkerülési szándékot bizonyítani. A KDB ezt a D.531/15/2022. határozatban is rögzíti. [2]

Ez azonban nem jelent automatikus jogsértést minden kapcsolódó szerződésnél. Tisztázni kell, hogy mely tételeket kellett volna egybeszámítani, mekkora a helyes becsült érték, és a külön kezelés milyen kötelező szabály megkerülésére vezetett. A törvényi kivételek — például a szigorú feltételekkel leválasztható kis értékű részek — külön vizsgálandók. [9]

Nemzetközi kitekintés: Románia és Szlovákia

Romániában a Legea nr. 98/2016 tiltja az alkalmazandó eljárás elkerülését célzó értékszámítást és felosztást. A törvény külön rendelkezik az építési és szolgáltatási részek, illetve a hasonló áruk részeinek összértékéről. Ebből nem következik, hogy egy projekten belül minden eltérő beszerzési tárgyat automatikusan össze kell adni. [10]

Szlovákiában a törvény szintén tiltja a küszöbértékek és más megjelölt kötelezettségek elkerüléséhez vezető felosztást. [11] A szlovák Közbeszerzési Hivatal (ÚVO) 2036-3000/2025. döntése különösen tanulságos: az időbeli, helyi és tartalmi kapcsolat mellett is vizsgálni kell a tényleges funkcionális összetartozást. Az adott ügyben a szükséges kapcsolatokat nem sikerült egyértelműen bizonyítani, ezért a részekre bontás miatti eljárást megszüntették. A döntés az akkori beszerzésekre irányadó szabályokat alkalmazta; nem általános felmentés más ügyekre. [12]

Mi a jogszerű megoldás? Egybeszámítás és részajánlat

Az értékszámítás és a szerződések megszervezése két külön döntés. A kötelezően összetartozó tételek értékét össze kell adni; ettől még több szerződés vagy külön időpontban indított beszerzés is jogszerű lehet, ha a megfelelő szabályokat alkalmazzák. [2]

A részekre történő ajánlattétel, más néven lotizáció, segíthet a kisebb, szakosodott cégeknek. Magyarországon az ajánlatkérő köteles megvizsgálni ennek lehetőségét, és indokolnia kell, ha nem biztosítja. Ha vannak részek, azok értékét a becsült értéknél figyelembe kell venni. Az uniós irányelv is lehetővé teszi a részek kialakítását; nem ír elő minden beszerzésre kötelező lotizációt. [3] [13]

Ajánlattevőként ezért azt keresd a felhívásban, hogy mely részekre adhatsz ajánlatot, és az adott részhez milyen feltételek tartoznak. Az egybeszámított érték önmagában nem jelenti, hogy a teljes projektet neked kell elvállalnod. [14]

FAQ

A külön támogatási forrás miatt külön számolható az érték?

Önmagában nem. Először a beszerzési tárgyak összetartozását és a vonatkozó kivételeket kell vizsgálni. Az Autalhalle-ügyben a költségvetési ütemezés nem igazolta az összetartozó építészeti szolgáltatások külön értékelését. [1] [5]

Bizonyítani kell a szándékos megkerülést?

A magyar részekre bontási szabály alkalmazásához nem szükséges szubjektív megkerülési szándék. Az összetartozást és a szabályok megkerüléséhez vezető értékszámítást viszont meg kell állapítani. [2]

Hogyan indulhat egy KKV egy egybeszámított beszerzésen?

Ha a felhívás enged részajánlatot, a megjelölt keretek között a saját szakterületéhez illő részre pályázhat. Részajánlat azonban nem minden eljárásban biztosított; ezt a felhívásban kell ellenőrizni. [3]

Mit érdemes ellenőrizni, ha mesterséges felosztásra gyanakszom?

Nézd össze a beszerzések tárgyát, célját, ütemezését és értékét; azonosítsd az alkalmazandó ország szabályait és kivételeit. A közös projekt vagy eltérő CPV-kód önmagában nem bizonyít jogsértést. A jogorvoslat lehetősége, jogosulti köre és határideje külön vizsgálatot igényel; ne indulj ki automatikus eljárásindítási jogból. [1] [12]

Hivatkozások

  1. 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) — 16. § (4); 17. § (5); 19. § (2)–(4); 22. § (1)–(2)
  2. KDB D.531/15/2022 — 52. pont
  3. 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) — 16. § (3); 61. § (4)–(6)
  4. CJEU C-16/98, ECLI:EU:C:2000:541 — 36–38. és 52–56. pont
  5. CJEU C-574/10, ECLI:EU:C:2012:145 — hivatalos ítéletösszefoglaló, tárgy és rendelkező rész
  6. 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) — 17. § (5); 19. § (3); 22. § (1)–(2)
  7. 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) — 16. § (4)
  8. 2014/24/EU — 5. cikk (2) bekezdés
  9. 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) — 19. § (2)–(5)
  10. Legea nr. 98/2016 — art. 11 alin. (1)–(2); art. 16–19
  11. Zákon č. 343/2015 Z. z. — § 6 ods. 16
  12. ÚVO 2036-3000/2025, 14. 4. 2025 — 103–107. pont
  13. 2014/24/EU — 46. cikk (1)–(2) bekezdés
  14. 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) — 61. § (5)–(6)

Források

TenderVela

Utolsó szakmai felülvizsgálat: 2026-10-10

A következő lehetőség már neked szóljon.

Szakmai hírek, közbeszerzési tudnivalók és a cégedhez illő kiírások – ne csak olvass róluk, értesülj is róluk.

Regisztrálok